Tisztelt rétközberencsi lakosok!

Egész Európában egyedülálló törvényként, 2012. április 2-i ülésén fogadta el az Országgyűlés a Magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi

XXX. törvényt (továbbiakban: Htv.). A törvény megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása volt. A jogszabály az önkormányzatokra kötelező feladatot nem rótt, csupán lehetőségként ajánlotta a helyi (települési) értéktárak létrehozását, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képezne egységes egészet.

Rétközberencs Község idén, 2021-ben csatlakozott be hivatalosan a magyar nemzeti értékmentés büszkeségre okot adó, szép folyamatába, amelynek eredményeként megszülettek a Rétközberencsi Települési Értéktár (RTÉB) által besorolt első helyi, ezáltal nemzeti értékek is.

A megalakuló Rétközberencsi Települési Értéktár Bizottság 2021. február 24-én  megtartott o n l i n e szavazása alapján a település - vonatkozó Htv. által nemzeti értékként elismert – helyi értékei a következők:

1. Kulturális     örökség     kategória:     A     rétközberencsi       református egyházközség temploma

2.  Kulturális  örökség   kategória:  A   rétközberencsi     roma   kultúra    és közösség, a magyar-roma együttélési modell

3.  Kulturális   örökség     kategória:    A    rétközberencsi      Szent     László Iskolakápolna és a mellette álló, 1784-ben épített fa harangláb

4.  Ipari és műszaki megoldások kategória: Rétközberencsi Szivattyútelep

A Rétközberencsi Települési Értéktár Bizottság tagjai:

1. Bagin László polgármester
2. Dudás Krisztina kulturális rendezvényszervező
3. Kocsi Erika történész

Elnök: Kocsi Erika, kisvárdai születésű születésű történész, aki 7 éves tapasztattal rendelkező hungarikum gazdaként és nemzeti értékmentésre speciálizálódott szakértőként (www.kabayjanos.eu, www.hungaroptimum.com)

„szűkebb pátriája”, a szabolcsi Rétköz nemzeti értékeinek sorsát is aktívan szívén viseli.

Büszkék vagyunk rá, hogy településünkön is friss lendületet vett ezáltal a magyar nemzeti értékmentés szép folyamata, azaz a hungarikum mozgalom, amely a törvényi szabályozáson túl legalább 50%-ban - ha nem 90%-ban – érzelem. Legfontosabb alapelve, hogy hisszük, minden közösségnek vannak értékei. A legkisebbnek is, függetlenül attól, hogy hány tagja van, hol helyezkedik el, milyen a turisztikai vonzereje. A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség. Ha egy település magáénak vallja ezt az üzenetet, akkor azt is tudnia kell, hogy saját maga dönthet arról is, hogy milyen

A történelmi múlt ismerete nélkül a jelen és a jövendő nemzedékei nem képesek felelős döntéseket hozni, az évszázadok során felhalmozott tapasztalatokat a ma embere is fel tudja használni. Ezért mindannyiunk számára fontos feladat kultúránk megőrzése, hagyományainak bemutatása, nemzeti azonosságunk közös megélése. Abban a határokon átívelő, több szinten folyó építkezésben, amit a hungarikum mozgalom képvisel, kiemelt szerepet kapnak a hagyományaikat ismerő és tisztelő közösségek. Fontosnak tartjuk a Kárpát- medencei vidéki örökség, a néphagyományok, az épített, tárgyi, szellemi örökségünk és az abban felmutatható nemzeti és kulturális értékek megőrzését és népszerűsítését.

A hungarikum mozgalom által lélegeztetett nemzeti értékpiramis rendszere a jogi szabályozás meghatározó szellemisége és üzenete, amely szerint nem csak az országos ismertségű, a magyarság csúcsteljesítményeként definiált hungarikumok számítanak „igazi” értéknek. Egy település közössége számára a saját, helyben megtalálható értékeik fontosak igazán, ezek azok, melyeket már őseik is ismertek, a mostani lakosok számára is meghatározóak, és szeretnék, ha unokáik is ismernék, mert a sajátjuknak vallják azt, büszkék rá, függetlenül attól, hogy ezen helyi értékek hungarikummá is válnak-e vagy sem. Bármely érték, mely a helyiek számára jelentőséggel bír, bekerülhet a helyi települési értéktárba, vagy a több település által létrehozott tájegységi értéktárba, melyet követően már úgynevezett nemzeti érték.

Előfordulhat azonban, hogy ez az érték, tulajdonságai alapján nem csak az adott településen, településeken számít értéknek, hanem az egész megyében. Ekkor felterjeszthető az illetékes Megyei Értéktár Bizottság elé a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a Megyei, a mi esetünkben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba. A Rétközberencsi Települési Értéktár az elnöki szerepet örömmel elvállaló szakértő segítségével aktívan dolgozik annak  érdekében, hogy településünk is büszkélkedjen egy idő után magasabb szintű, azaz megyei értékkel is, illetve hatékonyan tudjon élni a nemzeti értékmentésből fakadó támogatási lehetőségekkel is.

A piramis elmélet lehetővé tette, hogy a hungarikum fogalma többszörösen is

„nemzeti” legyen, ugyanis a törvény szellemiségében megjelent a határon túli nemzeti értékek tára is. Ez az elv azt jelenti, hogy bárhol a világon, ahol magyar

közösségek találhatóak és magyar értékeket ápolnak, gondoznak, ezen értékek nemzeti örökségünket képezik. A hazai helyi értéktárak mintájára külhoni települési vagy tájegységi, illetve - a megyei szintnek megfelelő – külhoni nemzetrész értéktárak jöhetnek létre.

A nemzeti értékké nyilvánítás maga egy alulról építkező, többlépcsős folyamat,

melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. 

Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.

Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.

A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.

A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani. Ennek értelmében tehát nem minden nemzeti érték hungarikum, de minden hungarikum nemzeti érték egyben.

A Htv. értelmében 8 szakterületenként kategóriában van lehetőség egy-egy érték nemzeti értékké nyilvánítás kezdeményezni a nemzeti értékpiramis lehetőség szerinti legalsó szintjén belépve a rendszerbe:

a)   agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai

– beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;

b)     egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

c)       épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

d)    ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;